Orra hosszan megnyúlt, a sima bajuszszálak közelebb erednek az orrcsúcshoz, mint a szájnyíláshoz, hátrasimítva mégis elérik a felső ajkat. Szája közepes méretű, alsó ajka középen megszakított. Teste megnyúlt, hátán oldalán és hasán vértsorok futnak, amelyek jellemzően belesimulnak a bőrbe. Hasa fehér vagy világossárga, háta a sötétbarnától a világosszürkéig változhat. Három alfajt írtak le, egyet az Ob folyó vízgyűjtőjéről (A. baerii baerii), kettőt pedig a kelet-szibériai folyók vízgyűjtőjéről (A. b. stenorhynchus és A. b. baicalensis), az elkülönítés jogossága azonban vitatott. A lénai tok lassú növekedésű, ám hosszú életű, így nagyra növő faj. Növekedésüket illetően jelentős különbségek adódnak az egyes populációk között, alapvetően a táplálékellátottság és a vízhőmérséklet különbségei miatt. Maximális testhossza 2 méter, testtömege pedig 210 kg, de ritkán éri el a 65 kg-ot.
Staszny Á. (2025): Acipenser baerii (Ameiurus melas). In: Ferincz Á., Staszny Á., Dérer I., Urbányi B. (szerk.) Halgrafika: Szabó Miklós Magyar Halkönyv, MOHOSZ, Budapest
