Nyúlánk, de oldalról lapított testű hal. A nőstények zömökebbek a hímeknél, főleg az ikrával telt egyedek. Feje nagy, szája lehet felső állású, illetve csúcsba nyíló, utóbbi esetben is kissé felfelé néző. Az alsó állkapocs kissé túlnyúlik a felsőn és teljes hosszában kiölthető. Az alsó és a felső állkapocsban is kicsi, kúpos fogak ülnek. Szeme nagy, orra hosszú. A fej felső része egyenletesen emelkedve megy át a hát vonalába. Mellúszói viszonylag hosszúak és legyezőszerűen szétterülnek. A tüskés pikó egyedi jellegzetessége – a nevéből fakadóan – a hátúszó előtt található három, ritkán négy, illetve a hasúszói helyén található egy-egy, valamint a farokalatti úszó előtt található egy csonttüske. A lapos alappal rendelkező tüskék szélesek, oldalukon fogazottak, és ízülettel kapcsolódnak az alapjuknál található csonthoz, ezáltal mindegyik mozgatható. A tüskék jelentős részét egy bőrhártya borítja, csak a hegyes felső részük szabad. A hal teste csupasz, nem pikkelyek, hanem csontlemezek borítják, melyeket az oldalvonal nyílásai átfúrnak, így oldalvonala a teljes testen látható. A csontlemezek mérete a farokúszó irányában fokozatosan csökken. A hasúszókhoz egy haspajzs és egy alappajzs kapcsolódik. Előbbi a mellúszóktól egészen a torokig, míg utóbbi a farok irányába fokozatosan elkeskenyedve hátrafelé nyúlik ki. A farokúszó jól fejlett, nem bemetszett, a faroknyél hosszú, vékony, hengeres. Háta és oldala zöldesbarna, sokszor foltokkal, sávokkal mintázott. Hasa általában ezüstös, fehér. Ívási időszakban a hímek torka és hasa pirosas, vöröses színezetű, hátuk és oldaluk sötétbarna. Kis termetű hal, hossza ritkán haladja meg a 8-9 cm-t hazánk vizeiben. A tengeri populációknál ritkán előfordulnak 10 cm-nél nagyobb testhosszú egyedek is. Növekedésének vizsgálatához – pikkelyek hiányában – otolitcsiszolat használatos, amelynek kioperálása a kis testméret miatt nem könnyű feladat. Ennek is köszönhető, hogy széles elterjedése ellenére viszonylag kevés növekedési adat áll rendelkezésre. Az mindenesetre ismert, hogy eleinte gyors növekedése az ivarérés után nagyon lelassul, szinte le is áll.
Weiperth A. (2025): Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus). In: Ferincz Á., Staszny Á., Dérer I., Urbányi B. (szerk.) Halgrafika: Szabó Miklós Magyar Halkönyv, MOHOSZ, Budapest
