Megnyúlt, hengeres, jellegzetesen torpedó alakú hal. Szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Orríve – az amurra jellemző, orrnyílások között húzódó barázda hiánya miatt – domború. Közepes méretű szeme a fej elülső harmadán, kicsivel a száj vonala fölött ül. Hát-, farokalatti és hasúszóinak alapja rövid, az úszók alakja háromszögletű. A hátúszó kicsivel a hasúszó kezdete előtt ered. Jellemzően sötét színezetű hal. Háta sötét olajzöld, nem ritkán feketés, hasi oldala jóval világosabb, szürkés vagy piszkosfehér. Az úszók is sötétszürkék vagy fekete tónusúak, amelyekben az úszósugarak világosabb sávokként jelennek meg. Nagyra növő faj, eredeti elterjedési területén gyakran előfordulnak 70 kg-ot meghaladó egyedek is. Hazai természetesvízi növekedési adatokkal nem rendelkezünk. Megfelelő táplálékellátottság esetén nagyon gyors növekedésre képes, a második évben már félméteres testhosszt is elérhet, háromévesen pedig 70 cm is lehet. Az USA-ban a Mississippi-vízrendszerben végzett vizsgálatok alapján növekedési ütemében meglehetősen nagy egyedi változatosság tapasztalható. Például a harmadik életévben fogott példányok közül a kisebbek mindössze 45 cm-esek voltak, míg a legnagyobbak meghaladták a 95 cm-es testhosszt is.
Mozsár A. (2025): Fekete amur (Mylopharyngodon piceus) In: Ferincz Á., Staszny Á., Dérer I., Urbányi B. (szerk.) Halgrafika: Szabó Miklós
Magyar Halkönyv, MOHOSZ, Budapest
